Tavaly bekövetkezett az, amire évek óta vágytam – és néha türelmetlen voltam emiatt -, nyár elején megszületett az első (és talán egyetlen) gyermekem.
Várandóságom előtt nézegettem olyan jellegű videókat, amelyek a témába vágnak, és megpróbáltam felkészülni arra, hogy mire megtudom, hogy várandós vagyok, legyen egy gát bennem, hogy ne árasszam el a netet a gyerek képeivel, mert sosem tudhatjuk, hogy az a kép hol landol. Főleg ez a videó késztetett erre a döntésre. Hálás vagyok, hogy legalább van a Hintalovon Alapítvány és a “Nem tehetsz róla, tehetsz ellene” FB oldal hogy idejében fel tudjak készülni azokra a kihívásokra, amikre 2020-as években szembe kell néznünk.
Pl. Instagramon van egy amerikai csajszi, aki kriminológiát és pszichológiát tanult, és olyan tippeket ad, hogy ne vegyünk feliratos táskát a gyereknek, mert egy vadidegen ember könnyedén a bizalmába férkőzhet a gyerkőcnek, vagy hogy ne adjunk ki semmilyen adatot, hogy hova jár bölcsibe/óvodába/iskolába és edzésre a gyerkőc mert minél több információt osztunk meg a nagyvilággal, annál sebezhetőbb lesz. Illetve, hogy hogyan ismerhető fel a nem megfelelő közeledés, hogyan kell kialakítani a megfelelő testtudatot, mi a jó illetve a rossz titok.(Főleg hogy néhány hete volt az influenszerek által szervezett Hősök téri tüntetés, aminek kapcsán adományoztam egy keveset és büszke is vagyok rá, mert benne vagyok abban a majdnem 220 milliós végső eredményben, amit sikerült összegyűjteniük.)
A ma még gyerekcipőben járó mesterséges intelligenciáról nem is beszélve. Ma már olyan alkalmazások vannak, hogy csak egy fénykép kell hozzá és olyan képeket generál az alkalmazás, hogy esik le az állam. Önéletrajzban simán mehet, tehát a régi típusú fényképeket el lehet felejteni. Bele sem merek gondolni abba, hogy mi történik akkor, hogyha a gyerkőcöt kipécézik, mert amikor engem ért szekálások az általános illetve gimnáziumban, akkor még nem volt igazán elterjedve Photoshop és az AI. Ma már nagyon oda kell figyelni, hogy nemcsak offline van, hanem online is.. Szerencsére van erre egy könyv, mi ilyenkor a tennivaló, remélem, hogy addigra érvényes lesz ez a tudás.
De az, hogy tavaly nyár óta nem aludtam 8 óránál többet egyhuzamban, és még mindig élek, önbizalommal tölt el, hogy mire leszek képes, amikor egyszer csak kialszom magamat és a gyerkőc bölcsis/óvodás lesz, hogy akkor mikre leszek képes. 🙂