-
Pánik helyett
Régebben kifejlesztettem egy módszereket arra, hogy a félelmetes/pánikolós helyzetek súlyát hogyan lehet tehermentesíteni. Hol egyiket, hol másikat. És azt gondolom, hogy ebben a járványügyi helyzetben is segíteni fog. Természetesen én is igyekszem követni a híreket, de ha már soknak érzem, akkor azonnal leállok velük. Az első a zene, a másik a tánc, és a harmadik az, hogy olyan vicces videókat, dolgokat nézek, amik szinte fájnak, akkorát ütnek. Ezek a kedvenceim. Ilyenkor mindig a hangulatomat emelem. Főleg a híreket szoktam 5 perc után kikapcsolni és inkább neten nézem őket meg, mert jön a pánik a félelem, hogy meggyilkolta-megkéselte-drágul a benzin…. stb. és sehol egy jó hír (na jó elvétve 5%-ban). Közben…
-
Visszatértem egy régi hobbimhoz… a tánchoz
Közel fél éve elkezdtem ismét táncolni, és azt kell, hogy mondjam, hogy bánom azt, hogy miért nem előbb léptem meg ezt. Bár valószínűleg elsősorban magamat kellett meggyőznöm, hogy 30+ éves korban is táncolhatunk, hogy nemcsak 20 éves korig lehet ezt űzni, meg hogy a táncórán mit fognak szólni, hogyha nem én vagyok a legjobb mozgású a csapatban (tudom a korlátaimat, van hova fejlődnöm még! 🙂 pl. nem szabad elfelejteni a kezeket és a lábakat használni, hanem be kell vonni a munkába; egyenes tartásra stb. és néha a eltúlzott mozgás a jó) ezeket a gondolatokat kellett magamban rendeznem. Régebben táncolgattam Tatabányán, a Jászai Mari Színházban – bár nem ott kezdtem, hanem…
