Mostanában kicsit megváltozott az, hogy mit hallgatok Spotify-on. Itthon Kaláka és Gryllus Vilmos gyereklemezeit, de amikor elmegyek itthonról vagy a gyereket sétáltatom és elalszik, akkor podcasteket. Pedig ott vannak szépen gyűjteménybe rendezve a zenéim. (pl. autós, görög pop zenék, Classic rock, Hungarian retro Omegával és Illés együttessel stb.) Észrevettem azt, hogy ahogyan hallgatom ezeket a beszélgetéseket, már az elejétől kezdtem azt érezni, hogy teljesen más világba csöppentem. Hogy mivel már nem tudok Youtube-ot nézni esténként, így kénytelen voltam erre váltani, mert nem akartam azokról a videókról lemaradni, amiket addig néztem/hallgattam. De azt is felismertem, hogy nekem elég, ha csak hallgatom. Nem kell nekem képi megjelenítés (….jó mondjuk st22lacikát nehéz lenne…