Bruce Dickinson est

Még olvastam a Dűnét, de már a vége felé jártam, ezért belevetettem magamat a könyvek gyűjtésbe (főleg E-bookra elsősorban). Tavaly karácsonykor már megvettem ajándéknak Bruce “Mire való ez a gomb?” c. könyvét, ami “Nyomokban nehézfémet tartalmazhat”… utalva erre a szerző pilótamúltjára, amit 10 éve tudtam meg (és ezzel a kezembe ragadt az irománya).

Azért is figyeltem fel, mert kiskoromban éveken keresztül “sajnos” Iron Maident kellett hallgatnom. 😀 És elég jó zenekarnak tartom őket, hogy szánjak rá időt arra, és megismerjem a tagokat.

Idén azt vettem észre, hogy ugyan ajándéknak már adtam, de nem ment ki a fejemből a mű, és csak nem hagyott nyugodni, ezért megszereztem E-bookra magyarul és angolul, hogy később tudjam eredetiben is olvasni.

Mialatt olvastam, jártam-keltem a városban és a Nyugati tér aluljárójában észrevettem egy plakátot, miszerint ez a jóember Magyarországra jön akkor, amikor a 7. évfordulónkat ünnepeljük a Gáborral. Miután túljutottam egy olyan részen, ahol konkrétan 5 percig vinnyogtam a nevetéstől egyik buszon és nem tudtam abbahagyni, tudtam, hogy itt nincs mese ezt az embert élőben látni kell.

Maga az est teljesen korrekt volt, bár ott döbbentem rá, hogy mit jelent az apró betűs rész hogy “az előadás angol nyelven fog zajlani” –> tolmács nincs, csak a saját tudásunkra hagyatkozhatunk. Így este klipforgatás után (erről később) jó kis edzés volt az agynak, hogy mindenféle szótár és segédeszköz nélkül hogyan tudok fordítani magamnak. Bár még kell gyakorolnom az angolt, mert voltak részek, amik kimaradtak.

A másik dolog, ami elvonta a figyelmemet hogy ketten is, akik előttem ültek, fényképet készítettek. Egyrészt ezt nem tartom fairnek, hogy idejön egy világsztár aztán nem figyelnek rá eléggé a mondandójára, mert azzal vannak a rajongók elfoglalva, hogy képet készítenek Instagramra vagy a Facebookra ELŐADÁS KÖZBEN.

Nem értem ilyenkor az embereket. Nekem elég volt az a tény, hogy megjegyeztem, hogy a borítóképhez viszonyítva kicsit hosszabb volt a haja (váll alá ért neki), szürke nadrágot, szürke pólót hordott és kissé fárad volt, mert ha jól tudom, nemrég fejezett be a zenekarral egy világ körüli utat, bár nagy energiákkal dolgozott. 🙂 Inkább rá figyelek és nem arra, hogy fényképezzem, ha nem én vagyok a hivatalos rendezvényfotós.

Mindenesetre örülök, hogy előtte kiolvastam a könyvét, amit az előadás előtt és alatt meg lehetett venni (amit én 3 példányban vettem meg, ami egy teljes vacsorát is kitett volna. 🙂 ) Boldog vagyok attól, hogy ilyen kaliberű emberek látogatják meg Magyarországot, és megosztják velünk életük pillanatait – jót és a rosszat is. A véleményem szerint, ha idejönnek, akkor meg kell néznünk őket, mert nem biztos, hogy legközelebb is erre járnak.

A könyvet pedig mindenkinek ajánlom elolvasásra, mert én nagyon jól szórakoztam rajta. Elég sokat lehet tőle tanulni, és érdemes megfogadni, amit mond. 🙂 A könyv elolvasása után még egy kicsit a hatása alatt voltam, pl. megnéztem a Flying Heavy Metal c. dokumentumfilm sorozatot, amit vele vettek fel, és a könyvben említést tett, és Youtube kiadott egy videót, amiben arról mesél, hogy mennyire imádja a vonatokat. (itt érdemes elolvasni a kommenteket is, nagyot derültem rajta)